Harminchatodszor szervezték meg a HungaroCont, Magyarország „legrégebbi, legnagyobb és legnívósabb” sci-fi találkozóját, amire idén végre a Mandiner.sci-fi munkatársa is ellátogatott. „Elsőkonozó” kollégánk azonban vegyes érzésekkel távozott a találkozóról, ahol egy sor beszélgetés és egyéb program mellett a Zsoldos Péter-díjat is kiosztották. Vigyázat, véleményes tartalom!
2016. szeptember 26. 13:10
p
0
0
3
Mentés
Kiss Brigitta
Sosem voltam még HungaroConon, sőt, nem is igazán hallottam néhány héttel ezelőttig arról, hogy egyáltalán létezik. Amikor pedig kiderült, hogy ez már a 36. ilyen jellegű rendezvény lesz, akkor kis túlzással majdnem dobtam egy hátast. Ezután nem volt kérdés, hogy el akarok menni és meg akarom nézni, milyen is ma Magyarország „legrégebbi, legnagyobb és legnívósabb” sci-fi találkozója – így jellemzi ugyanis magát a HungaroCon a Facebookon.
A rendezvényt idén az újbudai TEMI Fővárosi Művelődési Házában rendeztek meg. A különféle előadások, performanszok egy kicsi (Irodalmi színpad) és egy valamivel nagyobb (Geeks&Craft színpad) teremben, valamint a művelődési ház nagyszínpadán zajlottak. Utóbbi adott otthon az irodalmi díjak sajnos rendkívül hosszúra és unalmasra nyúlt átadóünnepségének is.
Ezen túl néhány cosplay-klub, kiadó és árus vonult fel minimális létszámmal, illetve ki lehetett próbálni egy virtuális valóság szemüveget a VR Lab jóvoltából – mindezt egyébként egészen kis területen, így noha az attrakciók száma csekély volt, az ember sokszor mégis tömegben érezte magát, pedig az egyáltalán nem volt. Tippre néhány százan látogathatták meg a reggeltől estig tartó rendezvényt a nap folyamán.
A két teremben zajló előadásokkal egyébként tartalmilag nem volt különösebb probléma, legalábbis azokkal nem, amelyekbe én belehallgattam, de az egész műsorrendet és programokat elnézve már akadt azért hiányérzetünk.
A rendezvény csúcspontja kétségkívül a Csillagkapu (Stargate) sorozat magyar szinkronhangjainak részvételével folytatott kerekasztal-beszélgetés volt. Erre majdnem megtelt a nagyterem is, és a hangulat is végig jó volt. Nem tudom elhessegetni a gondolatot, hogy éppen azért, mert a „külsős” vendégek hoztak némi frissességet az egész, egyébként nagyon belterjesnek érződő rendezvényre.
Ha egyetlen szóval kellene egyébként jellemeznem a HungaroCont akkor talán épp a belterjesség lenne az: egymást valószínűleg évek, évtizedek óta ismerők összejárnak évente egy rendezvényre, mintha az egész egy nagy baráti találkozó volna, ahová azért be-be esik néhány tucat „kívülálló” is.
Az ilyen rendezvénynek is maximálisan van egyébként létjogosultsága, de az ember azt gondolná, hogy az ország „legrégebbi, legnagyobb és legnívósabb” sci-fi találkozója ennél azért több akar lenni. Pláne, ha már harminchatodik alkalommal rendezik meg, tehát szó sincs arról, hogy gyermekbetegség lenne mindaz, amit a rendezvényen látni, tapasztalni lehetett. Ekkora múlttal már ki kellett volna, hogy nőjön egy valóban komoly rendezvény a HungaroConból, valamiért mégsem sikerült – én legalábbis így éreztem.
Alább néhány kép a rendezvényről:
A Csillagkapu szinkronszínészeire tényleg sokan voltak kíváncsiak.
Csillagkapu-replika, aminél fotózkodni is lehetett.
Játék VR-szemüvegben
Thor vs. Pókember: Polgárháború! :)
BB-8 újragondolva
Amerika kapitány
Az 501-es Légió Magyarországi Helyőrségének standját szerették a látogatók
L. Simon László és Ókovács Szilveszter között forrtak az indulatok az új Hunyadi sorozat kapcsán – kritika, vita, történelem és kultúrpolitika egyetlen műsorban.
Pedig az alapok még akár működhetnének is. A hetedik évad ugyanis tartalmaz mindent, amire igény lehet, űrharcoktól a csavaros bosszúig, de ez már nem teljesen az a Black Mirror, ami volt.
A miniszterelnök a Kossuth Rádió reggeli műsorában azt mondta, a tiszás politikusok nemhogy nem szégyellik, hogy a saját országuk ellen dolgoznak, hanem büszkék, rá és ez a céljuk.